2014. augusztus 24., vasárnap

Chapter 14.

Helló Mindenki!
Van egy jó és egy rossz hírem. A jó, hogy úgy volt költözködésnek vagyok alávetve, de az élet úgy csűri- csavarja az életem, hogy kiderült még se kell költözködnünk. 
A rossz hír, hogy hiába látom, hogy nőt az olvasók száma, a kommentelést még mindig kerülitek, pedig a TI véleményetek számít csak igazán. Szóval kérlek titeket, mind a a 35 csodás olvasómat, hogy tiszteljetek meg egy hozzászólással. 
Ölelés a tanyáról, T.
------------------------------

Álmaimban egy olyan helyen jártam, ahol minden csupa csoda volt. Az anyámmal és az apámmal éltem. Aki közel sem olyan volt mint Paul. Egy családi házban éltünk, volt medencénk, kutyánk, és zöld füves kertünk. Volt egy barátom, aki teljesen megegyezett a mellettem fekvő fiúval.  A nap mindig sütőt, és mindenki boldog volt. S ezt a  csodálatos álmomat egy erőteljes férfi hang törte ketté. A szemeim mint a bomba, robbantak ki és ültem fel. Hirtelen megszédültem, így a fejemhez kaptam, de tekintetemet az ajtóban álló hatalmas emberre vezettem. Bassza meg, hisz Ő az állítólagos apám!
-Calum Thomas Hood!- ordított.- Ha nem akarod, hogy a szart is kiverjem belőled akkor azonnal takarodj a lányo... a lány  mellől. Menjél lefele és segíts a többieknek helyre rakni a kéglit'. - Barna hajú "barátom", álmosan pislogott minden fele, és azt se tudta szerintem, hogy hol van.
- Kapsz 1 percet, hogy össze szedd magad! - csapta be maga után az ajtót. Még a vakolat is lepotyogott a vastag bordó fakeret fölött. Calumra néztem, aki szemöldök ráncolva meredt maga elé. A fejét rázta és nevetve hátra dőlt. Én is elnevettem magam, majd mozgásra késztetve minden porcikámat kászálódtam ki az ágyból.
- Mi a franc volt ez ? - motyogta már az arcát mosva a fürdőben.
- Az ap... vagy is a főnököd.- majd nem lebuktattam saját magam. Nem szeretném , hogy Cal tudjon az apámról. Lehet, hogy egy csóknál több nem történt köztünk, de nem akarom már most elsütni a lehetőségeimet. Az egyetlen fiú akit én is - azt hiszem - kedvelek. 
- Ami tegnap este történt...- a mosdó kagyló köré épített pulton ültem, és onnan figyeltem. Arcán sajnálat tükröződik, megbánás és fájdalom.
- Csak szeretnék bocsánatot kérni.- sütötte le a szemeit, és idegesen a tarkójánál lévő hajába túrt. 
- Bocsánatot kérni, miért ? - húztam az agyát, egy szelíd mosoly kíséretében.
- Nem fogom hagyni, hogy életem első csókjáért, bocsánatot kérjenek. - amint kimondtam a szavakat, legszívesebben seggbe is rúgtam volna magam. Beárulni egy fiúnál, hogy életed első csókját, méghozzá részegen nyomtad ajkaira, nem valami jó pont.
- Az első csókod ? Velem volt ? - hitetlenkedett tágra nyílt csokoládé barna szemeivel, és még a szája is tátva maradt. Tudván, hogy már úgy se menekülök a helyzet elől, megrántottam a vállam és elhúztam a szám. Ez egy olyan mit tehetnénk dolog volt.
- Miért nem szóltál Beck ?! - becézett. Azt hiszem elolvadok. A nevem annyira csábítóan hallatszik telt ajkaiból. Istenem Becky szállj le a földre. 
- Nem vagyok rá annyira büszke, hogy 17 évesen még nem csókolt meg senki. És nem tudtam, hogy te, ott , akkor, megfogsz csókolni.
Mint akit kupán vágtak, Calum arca pont ilyen volt. De hisz én nem akartam, hogy rosszul érezze magát. Hisz attól, hogy így sikerült még az első volt, és örülök, hogy vele eset meg.
- Kérlek ne csináld ezt...- sóhajtottam.
- Csak... szar érzés, hogy elszúrtam az elsődet.
- Nem szúrtad el, és még annyi elsőm lesz, hogy nem kell lelki törést csinálnod saját magadnak - ahogy kimondtam, az arcom pírba borult. Cal átható tekintete elveszett az enyémben. Reméltem, hogy nem az "elsőm" kifejezésen töri a fejét, mert leesik neki, hogy ha nem is csókoltak meg akkor szűz is vagyok. Nem akarok külön témát nyitni vele, a nemi életemről. Jézus, hagyjuk a kombinálást!
- Szóval akkor meg se engeded, hogy jobbá tegyem az elszúrt hibám ? - kérdezte csábosan, és most messze nem az a vicces és néha napján gyerekesen viselkedő fiú állt előttem. Befurakodott a két lábam közé, és derekamnál fogva közelebb rántott magához, így szinte már a pult szélén ültem. Még se féltem a leeséstől, hisz erős termete előttem zárta az utat. Kezei a combomon pihentek, és most az egyszer örültem, hogy rövid nadrág van rajtam. Hatalmas tenyerei mintha lángoló nyomokat hagynának a lábamon, és ez megőrjít.
- Én ezt egy szóval se mondtam - válaszoltam kecsesen, és kezeimet a vállain megtámasztva, háta mögött össze kulcsoltam.
 -Mertem remélni - mosolyodott el, és ajkai már az enyéimen is voltak.
Szenvedélyes, még is finom csókkal örvendeztet. De amilyen édes volt, olyan rövid ideig tartott.
- Mennem kell, mert Paul kinyír - elnevetem magam.
Ha tudnád...

Lesétálva a lépcsőn sürgő - forgó embereket láttok. De ezek nem is a fiúk. Kék ruhába öltözött takarító nők rohangálnak, hogy mindent a helyére tegyenek. Hangok szűrődnek ki a nappaliból, ezért arra vesszük az irányt. Belépve megpillantjuk a kisebb társaságot, ahogy kómás fejjel hallgatják Paul hegyi beszédét, a helyes viselkedésről, és a biztonságos szexről.
- Jó reggelt fiatalok, ti is ide találtatok ? - már most nem tetszik ez a Paul.
- Beck - állt fel a kanapéról, az eddig nekem háttal ülő barátnőm, aki az estét még is keményebben átélve, így reggel  jobban nézett ki mint amikor ide jöttünk.
- Azt hiszem akkor ti mehetnétek is! - csattan föl Paul, nekem pedig most szállt el az agyam.
- Még is kinek hiszi magát ? - a körülöttem lévők szemei kitágulnak, sőt még Paul is elcsodálkozik, de egyből vissza is tér.
- Ezt én is kérdezhetném tőled, ki vagy te itt kislány ? - fölhorkanok.
- Tudtom szerint az egy szem lányod, de tudod az én apám számomra halott, szóval ...- tártam ki a karjaimat. Nem így akartam közölni, vele, velük a dolgokat, de annyira idegesített a basáskodó viselkedése, hogy minden kijött.
- Nem tudom miről beszélsz ... - nevetett fel kínosan.
- Az a baj, hogy én sem. Nem értem, hogy miért fenyegeted meg azokat az embereket, akik a karrieremet építik, és miért nem vagy képes nekem elmondani a teljes igazságot. Se te, se az anyám nem mond el semmit. Bár az utóbbi nem is fog , mivel elment és a franc se tudja, hogy hova - a végét szinte már vinnyogva mondtam, és a szemeim is bepárásodtak.
- Az anyád ? Elment ? Jól van ?
- Látom még is van alapja a dolognak - nem túl nőies mozdulattal, törlöm le a lefolyó könnyeimet a kézfejemmel.
- És most hol élsz? Vagy kivel vagy ?
- Miért érdekel most ? Miért pont most ?
- A lányom vagy, érdekel - suttogja dühösen. Minden megfagy körülöttünk ahogy kimondja " A lányom vagy ".
- Látod... erről beszéltem - visítottam föl. - Egy utolsó hazug féreg vagy - köptem oda, és kiviharzottam a szobából, sőt még a házból is. Magam mögött hagyva mindenkit trappoltam kifele. Minél hamarabb el kell hagynom még a körzetet is.
- Becky - kiabál mögülem barátnőm.
- Haza megyek - tudósítom.
- Tudom, kérlek, várj meg - hallom , hogy lohol utánam.
- Tessék itt a táskád - elhúzom a szám. Ez egy egyfajta köszönöm mosoly akart lenni.
- Lányok! - felsóhajtottam. Ma már soha nem jutok haza ?
- Calum? - ráncolom a homlokom. - Menj vissza, nem akarom, hogy bajba kerülj az én hülyeségem miatt.
- Tényleg a lánya vagy ? - kérdezi hitetlenkedve.
- Nem hagynánk a témát ? - ahogy belenéztem a szemeibe, egyből tudtam, hogy csak vele nem lenne szabad ilyen hűvösnek lennem. Nem szabad.
- Csak azt mond el... Nekem elmondtad volna ?
- Mire akarsz ezzel utalni ? - a szemöldököm össze szaladt, a homlokom ráncokba rendeződött .
- Csak azt akarom tudni, hogy nekem elmondanád -e , ha... - közbe vágok.
- Calum ez egy olyan dolog, amit még az itt mellettem álló barátnőm se igazán tudott, aki mellesleg 17 éve ismer. Szóval az, hogy elmondtam volna, nem száz százalékig biztos, de szerintem ez most nem is lényeg...
- Jó, rendben, sajnálom. - hadarta.
- Menj vissza, még a végén valami baj lesz - nyelek egyet. A szám teljesen kivan száradva és ha most nem tudok elmenni innen, akkor a padlón fogom végezni.
- Legalább had vigyelek haza titeket.
- Bajba fogsz kerülni... - morgom ismét, és Calum feje mellett elnézve látom, hogy a drágalátos apám ácsingózik a verandán.
- Ha miattad, akkor az nem érdekel - Asha egy ezer wattos mosolyt jelenít felém, mire feleszmélek.
- De engem nagyon is érdekel, hogy az állásoddal játszol.
- Becky, miért játszod az elérhetetlent ? - kérdezi mosolyogva. Ez jobb kedvre derít engem is. - A fürdőben annyira más voltál.
- Na, jó indulás - fogtam meg a kezét mielőtt még több infót közöl Asha-val mint amennyit szegény lány eltudna viselni.
Beültünk egy hatalmas fehér Audi X6-osba, ami olyan volt mint egy vadállat.
- Van jogsid ? - érdeklődőm.
- Meglehet - most ez igen vagy nem ?
- Mond, hogy nem fogunk meghalni ? - szól előre a két ülés között barátném, majd ahogy Calum megrázza a fejét egy hatalmas sóhaj kíséretében ismét hátra dől.
Az út nem volt hosszú, talán 10 perc lehetett, vagy csak azért telt ilyen gyorsan az idő mert Cal keze mind végig a combomon pihent. Mikor megérkeztünk Ash házához, mindannyian kipattantunk, és míg oldalbordám berohant, hogy szóljon élünk még, addig én kettesben maradtam a csokoládébarna szemű fiúval.
- Remélem látlak még - derekamat átkarolva húzott magához.
- Ez inkább én mondhatnám. Paul látta ahogy eljöttünk. - átkaroltam a csípőjét és arcomat a mellkasába fúrtam.
- Kifog téged nyírni - szipogok.
- Akkor nincs aki fellépjen a koncertjein...- felnevetek.
- Tetszik amikor nevetsz.
- Menj, nem akarom, hogy tényleg baj legyen - jó lenne az örökkévalóságig ölelni egymást az elő kertben, de tudom, hogy nem játszhatok hiú ábrándokkal.
- Még mindig ezen lovagolsz.
- Sajnálom - motyogom, és lábujjhegyre állva számmal érintem az ajkait. Nem csókolom meg. Szemeit fürkészem, ami ahogy figyel kis csíknak látszik.
- Minden elvan felejtve - elmosolyodom. Megcsókol.
Ez most sokkal érzelmesebb, mint a fürdőszobai incidensünk. Benne van az én bánatom és haragom, na meg az ő vágyai. Összeolvadnak egy csodás kotyvalékká, ami mind a kettőnket megbolondít.


9 megjegyzés:

  1. nagyon nagyon jó lett
    hamar kovit !! :-):-):-)

    VálaszTörlés
  2. Ahhw végre!Nagyon jó lett!*-*
    Siess a következővel!: )
    xxP.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jo lett, ma talaltam ra a blogra. Vegre egy Calumos blog*-* IMADOM.
    Kivamcsian varom a kovetkezot!

    Xx

    VálaszTörlés
  4. Wááá! :)
    Nagyon nagyon törpisztikus lett! Imádtam, szokás szerint. :D
    Azért az elég durva volt ahogy egymásnak estek Paullal a fiúk előtt, de tetszett hogy így kimert állni az apjával szemben! :D
    Várom a kövi részt, siess veleee! ;)) <3 xoxo

    VálaszTörlés
  5. Ááááá!! Nagyon jó !!!! Annyira cuki volt mikor haza vitte őket és nem érdekelte h le fogják cseszni!! *-* Mikor jön a kövi rész ? :)

    VálaszTörlés
  6. Ma találtam meg a blogod és egy óra alatt el is olvastam. Nagyon tetszik az írásod és ahogy kifejezed magad. Csak így tovább az írással mert van benned tehetség. A történetről elsőnek azt gondoltam hogy na már megint egy sablon blog lesz mert már olvastam egy csomó olyan blogot amelyben Paul Higgins lánya a főszereplő. De kellemesen csalódtam. Ez nem sablonos. Remélem sűrübben hozod majd a részeket mert azt is láttam hogy valamikor egy hónap kihagyás után szoktad hozni. Csak így tovább a történettel és az írással is. Több blogot is olvasnék tőled. Siess!!! ☺ ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kitty,
      Örülök, hogy ennyire megtetszett :) Próbálok irogatni... de mint a csoportban is olvasható volt - ha nem vagy tag lép be ;) - ikhlet hiányába szenvedő vagyok, elég sokszor.
      Szóóóóval, ha minden igaz jön... de nem igérek.
      Ezen kivül még 3 blogot olvashatsz tőlem :)
      Ölelés tanyáról ♥

      Törlés